Drasztikusan romlik a megfizethetőség

A fórumon bemutatott adatok szerint az EU-28 lakosságának 12 százaléka már olyan háztartásban él, ahol a lakhatási költségek felemésztik a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát vagy annál is többet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ingatlanárak és a bérleti díjak szinte mindenhol gyorsabban növekedtek, mint a bérek és a jövedelmek. Ezzel párhuzamosan – a növekvő kereslet ellenére – a közpénzből finanszírozott lakhatási támogatások összege több országcsoportban, különösen az EU-15 tagállamaiban csökkenést mutat.

A cél: 100 milliárd euró a következő uniós költségvetésben

Sorcha Edwards, a Housing Europe főtitkára a rendezvényen kiemelte: a szervezet jelenlegi legfőbb törekvése, hogy a 2028-ban kezdődő hétéves európai uniós költségvetési időszakban a lakhatás kiemelt prioritássá váljon.

Az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban jelenleg is tárgyalt javaslat célja, hogy a finanszírozási időszakban 100 milliárd euróra emeljék a lakhatásra szánható összeget. Ez a jelenlegi keret dupláját jelentené, és a becslések szerint képes lenne fedezni a szektor építési és felújítási szükségleteinek 20 százalékát (szemben a mostani, kohéziós politikai alapokból származó körülbelül 10 százalékos aránnyal).

A Portfolio teljes, részletes összefoglaló cikke az alábbi linken olvasható:

Portfolio.hu: Tarthatatlan a lakhatási helyzet Magyarországon és az EU-ban – azonnali és drasztikus változásért kiált a szakma

The post Tarthatatlan a lakhatási helyzet: a Portfolio beszámolója a III. Lakhatási-szakmai Fórumról appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

Európa-szerte számos olyan finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió révén – kiegészülve strukturális alapokkal, valamint nemzeti és helyi támogatási programokkal –, amelyek hozzájárulhatnak a lakhatási kihívások kezeléséhez. Ugyanakkor továbbra is elengedhetetlen a finanszírozási rendszerek közötti nagyobb összhang és a nemzeti sajátosságokhoz való jobb igazodás – hangzott el az MR Közösségi Lakásalap által szervezett nemzetközi szakmai workshopon, amely lakásszolgáltatókat, pénzügyi intézményeket, közintézményeket és kutatókat hozott össze annak érdekében, hogy megvitassák a szociális és megfizethető lakhatás finanszírozásának jelenlegi akadályait és lehetőségeit.  

A rendezvény célja egy szélesebb körű gondolkodás elindítása volt olyan kulcstémákról, mint a közösségi, szövetkezeti és szociális lakásszolgáltatók finanszírozásának megfelelő irányítási keretei, valamint a következő többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) és az Európai Megfizethető Lakhatási Terv (European Affordable Housing Plan, EAHP). 

A beszélgetések két fő témakör köré szerveződtek. Az első az európai lakhatási megfizethetőség különböző megközelítéseit vizsgálta, összehasonlítva, hogy az egyes országok miként definiálják, finanszírozzák és biztosítják a közösségi, szövetkezeti és szociális lakhatást. A különböző nemzeti rendszerek elemzése révén a résztvevők áttekintették, mely alapelvek és modellek lehetnek relevánsak vagy adaptálhatók a magyar kontextusban, illetve mi az, ami reálisan átültethető. 

A második témakör az Európai Megfizethető Lakhatási Tervhez és a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó új uniós finanszírozási lehetőségekre fókuszált. A korlátozott állami támogatások és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) kifutása mellett a beszélgetés azt járta körül, hogyan lehet kihasználni az újonnan megjelenő uniós pénzügyi eszközöket. Konkrét betekintést nyújtott abba is, hogyan készülhetnek fel a magyar lakásszolgáltatók és önkormányzatok a következő finanszírozási időszakra és az új támogatási lehetőségek igénybevételére. 

A workshop célja emellett olyan gyakorlati megoldások azonosítása volt, amelyek segíthetnek leküzdeni a finanszírozási akadályokat, nemzetközi tapasztalatok alapján támogatva a magyar szereplőket beruházási kapacitásuk megerősítésében és a megfizethető lakások építésének, illetve felújításának felgyorsításában.

The post Megfizethető lakhatást! De miből…? – a Housing Europe nemzetközi szakmai workshopjának házigazdái voltunk appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

A lakhatási biztonság megteremtése az egyik legnagyobb kihívás a fogyatékossággal élő emberek és hozzátartozóik számára. Erre a problémára kínál rendszerszintű megoldást a TÉR bérlakáspályázat, amely nem csupán falakat, hanem hosszú távú (5+5 éves) stabilitást és kiszámítható költségeket biztosít.

Országos lefedettség, célzott segítség

A program keretében Ajkától Nyíregyházán át Budapestig, összesen 16 településen nyílik meg az út a méltó lakhatáshoz. A pályázaton látás-, hallás- és mozgássérült, értelmi fogyatékossággal, illetve autizmussal élő emberek és közvetlen hozzátartozóik vehetnek részt.

A média reflektorfényében a TÉR program

Az elmúlt napokban több országos csatorna is foglalkozott a pályázat jelentőségével:

• Duna TV – Család-barát: Lutár Balázs, az MR Közösségi Lakásalap egyik ügyvezetője részletesen ismertette a pályázati feltételeket és a program társadalmi fontosságát.

• Hír TV: Major Gábor ügyvezetőnk a stúdióban számolt be az eddigi sikerekről és a jövőbeli célkitűzésekről. Kiemelte: a cél az értékteremtés és a közösségi fejlődés folyamatos támogatása.

• M1 – Esély magazin: A műsorban egy már sikeresen beköltözött pályázó szemszögéből láthattuk, miben nyújt többet egy TÉR-ingatlan egy piaci albérletnél: biztonságot, akadálymentes szemléletet és valódi otthont.

Fontos tudnivalók a pályázóknak

„Segítsen, hogy a hír eljusson az érintettekhez!” – Egy megosztás most sorsfordító lehet egy család számára.

Hogyan tovább?

Ha Ön vagy ismerőse érintett, ne késlekedjen! A részletes pályázati kiírás, a dokumentáció és a lakások pontos listája elérhető az MRKL hivatalos honlapján.

Ne feledjék: a jelentkezésre már csak néhány nap áll rendelkezésre!

The post Új esély az önálló életre: Óriási az érdeklődés a TÉR bérlakáspályázat iránt appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

Nikoletta, aki közel két évtizeden át egy virágboltban dolgozott, az élete közepén döntött úgy, hogy a gyermekvédelem látókörébe került, nehéz sorsú gyerekekkel szeretne foglalkozni. Jelenleg családsegítőként dolgozik Tatabányán, és napi szinten járja a város egyik legnehezebb helyzetben lévő területét, a Hatos-telepet, ahol több tucat mélyszegénységben élő család mindennapjaiban van jelen. Munkája sokszor érzelmileg rendkívül megterhelő – előfordult, hogy egy nehéz nap után csak úgy tudott hazamenni, hogy előtte az autójában kisírta magát. Ennek ellenére Nikoletta igyekszik a hivatása szép oldalára koncentrálni: arra, hogy a jelenléte számít. 

Számít, amikor egy fiatalt sikerül rávennie arra, hogy befejezze az általános iskola mind a nyolc osztályát. A fiúknál ilyenkor gyakran beveti a vicces, mégis hatásos érvet: „Nem mindegy, hogy a szerelmedet a bicikli hátsó ülésén vagy autón viszed haza, ugye?” Számít az is, amikor kollégáival adománygyűjtő akciókat szerveznek, hogy élelmiszert és ruhát vihessenek a rászorulóknak. És számít az a közvetlenség is, amellyel a gyerekek felé fordul. Ha kell, ő maga is jelmezbe bújik egy farsangi rendezvényen – legutóbb például vadmacskának öltözött, a kicsik legnagyobb örömére. Azok az emberek, akikért dolgozik, bizalommal fordulnak hozzá. Ha egy család hazatérve az ablakpárkányon egy kiló kenyeret talál, tudják, hogy ő járt ott – csendben, minden feltűnés nélkül. Nikoletta mélyen elkötelezett az új szakmája iránt, ezért elhatározta, hogy diplomát is szerez hozzá, jelenleg harmadéves a Károli Gáspár Református Egyetem szociálpedagógia szakán. 

A családja, a munkája és az egyetem mellett Nikoletta szívesen vesz részt koncertek, rendezvények, fesztiválok szervezésében is, legtöbbször azzal bízzák meg, hogy teljesítse a fellépők kéréseit. Így került személyes kapcsolatba többek között Mága Zoltánnal és Korda Györggyel is – az utóbbi arra kérte, hogy a Majki nyár zenei és kulturális fesztivál helyszínén, Majkpusztán késő este azonnal kerítsen neki egy gyönyörű virágcsokrot. Nikoletta nem ismer lehetetlent, ezt is megoldotta, és a helyzetet azóta is nevetve emlegeti. 

Az asszony gyógyíthatatlan agyi érrendellenességgel él, de ez nem apasztja el az energiáit, épp ellenkezőleg. „Ahol ennyi ember eszik, ott jut még egynek is egy tál leves” – vallja, ezért a gyerekei kérésére rendszeresen befogadott az otthonukba külföldi cserediákokat, akikről a náluk töltött idő alatt anyjuk helyett anyjukként gondoskodott.  

Az egyik thaiföldi kislány, Film, aki gimnazistaként négy évet töltött velük, hazautazása előtt minden ruháját befújta az asszony parfümjével, hogy legalább az illatát elvihesse magával távoli hazájába. Egy török fiú, Anil, aki egy évig lakott nálunk, az egész családot meghívta magához az esküvőjére, és Nikolettát közvetlenül az édesanyja mellé ültette a lakodalmán. Egy jómódú indiai cserediák, Manan, aki három hetet töltött a családdal, az ukrán háború kitörésekor felhívta Nikolettát, és kérte, költözzenek ki hozzájuk Indiába a palotájukba, ahol mindannyian biztonságban élhetnek.  

Az asszony hatalmas szívéből mindenkinek jut egy kis darab, de mint mondja, ő maga is rengeteget szeretetet kap. Manan hatására kezdett el érdeklődni az indiai kultúra iránt, amelyben olyannyira elmélyült, hogy beiratkozott a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolára, ahol hamarosan vaisnava teológusként fog diplomázni.

Nikoletta három gyerekével korábban piaci alapon bérelt lakásban lakott, de amikor a tulajdonos úgy döntött, eladja a lakást, muszáj volt költözniük. A család a fogyatékossággal élő embereknek meghirdetett Támogatott Életvitel és Részvétel (TÉR) program első körében, 2025 őszén nyerte el az MR Közösségi Lakásalap háromszobás tatabányai lakásának bérleti jogát, így tíz évre biztos fedél van a fejük felett, ráadásul a piaci bérleti díjaknál kedvezőbb áron.  

A TÉR program folytatódik, a második körben országszerte húsz lakás és ház bérleti jogára lehet pályázatot benyújtani 2026. április 30-ig. Jó tapasztalatai miatt Nikoletta maga is terjeszti a bérlakáspályázat hírét a gondjaira bízott tatabányai családok körében. Az MR Közösségi Lakásalapnál azon vagyunk, hogy 2026-ban még több nehéz élethelyzetben lévő embernek nyújtsunk segítséget a mindennapokban. 

The post Amikor a szív erősebb a betegségnél – ügyfelünk, Nikoletta története appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

A TÉR program második körében meghirdetett ingatlanok öt évre szóló, további öt évre meghosszabbítható bérleti jogára magyar állampolgárságú, fogyatékossággal élő emberek és közvetlen hozzátartozóik pályázhatnak. Az elbírálás során előnyt élveznek a halmozott fogyatékossággal élő személyek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, azok, akik mobilitási céllal költöznének (például munkavállalás vagy oktatási, egészségügyi ellátás miatt), illetve azok, akik szakosított ellátást nyújtó szociális intézményből szeretnék hazaköltöztetni fogyatékossággal élő hozzátartozójukat.

A most meghirdetett húsz ingatlan az ország legkülönbözőbb területein található, olyan városokban, amelyek a munkaerőpiac és az elérhető szolgáltatások szempontjából jó paraméterekkel rendelkeznek. Az MR Közösségi Lakásalap az ingatlanokat a nyertes pályázók speciális igényeihez igazodva alakítja ki, és szükség esetén speciális műszaki megoldásokat is alkalmaz, hogy a fogyatékossággal élő bérlők számára minden helyiség kényelmesen használható legyen. A TÉR program igény szerint szociális kísérést, illetve pénzügyi integrációt elősegítő szolgálatást is nyújt a bérlők számára.

A pályázatra jelentkezni 2026. április 30-ig lehet. További részletes információk a lakásokról és a pályázatról ezen a honlapon olvashatók: https://mrkl.hu/ter-2/

Az MR Közösségi Lakásalap elkötelezett abban, hogy lakhatási nehézséggel küzdő, többek között hátrányos helyzetű célcsoportok részére hosszú távon fenntartható közösségi lakhatási lehetőséget biztosítson. A nonprofit szervezet a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkárságával együttműködésben 2025 októberében hirdette meg első alkalommal a TÉR programot, és a kedvező tapasztalatok ismeretében döntött a folytatás mellett. Az első körben hét család – összesen tizenkét felnőtt és nyolc gyermek – lakhatását sikerült hosszú távra megoldani. Öt ingatlanba költözhetett be autizmus spektrumzavarral élő gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő; közülük van, akinek az új lakása mindössze pár percnyi sétára található a fejlesztő intézménytől, így a gyermekével nem kell többé naponta negyven kilométert ingáznia.

The post Folytatódik a TÉR program: újabb húsz ingatlanra pályázhatnak fogyatékossággal élő emberek és hozzátartozóik appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

The post TÉR bérlakáspályázatunkról az M1 Esély című műsora is beszámolt appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

Major Gábor ügyvezető a nyertes pályázóval

Kiss Vivien Viktória, az egyik sikeres pályázó 2025. december 15-én vehette át új lakását Fülöp Attilától, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárától, valamint Lutár Balázstól és Major Gábortól, az MR Közösségi Lakásalap ügyvezetőitől. Kiss Vivien Viktória, aki több mint hét évet töltött gyermekvédelmi gondoskodásban, a frissen felújított, kétszobás szigetszentmiklósi lakásba a férjével együtt költözik.

A Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Program nyertes pályázóinak 60 százaléka több mint tíz évig volt gyermekvédelmi gondoskodásban, több mint felük 24 év alatti, 47 fő a megpályázott lakásba egyedül, 50 fő a párjával és/vagy a gyermekével, gyermekeivel költözik. Foglalkozásuk igen sokféle: van köztük betanított munkás, bolti eladó, raktáros, pék, benzinkutas, pincér, szakács, de óvónő, szociális munkás, katona, rendőr, tanár, pénzügyi elemző és vegyésztechnikus is.

Kulcsátadás pillanata

A Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Program 2025 januárjában indult el az MR Közösségi Lakásalap és a Belügyminisztérium közös kezdeményezéseként azzal a céllal, hogy hogy segítséget nyújtson azoknak a fiatal felnőtteknek, akik gyermekvédelmi gondoskodásból kilépve lakhatási lehetőséget keresnek. Az öt évre szóló bérleti jogra olyan 18-35 év közötti, magyar állampolgárságú fiatalok pályázhattak, akik legalább két évet töltöttek gyermekvédelmi gondoskodásban, nevelésbe vételük a nagykorúságukkal szűnt meg, foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek, és a rendszeres havi jövedelmük eléri a garantált nettó bérminimumot.

A program kifejezetten a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban felnőtt fiatalok igényeire, lehetőségeire van szabva annak érdekében, hogy az érintettek biztos alapokon kezdhessék meg önálló életüket. A meghirdetett ingatlanok az ország legkülönbözőbb területein találhatóak, olyan városokban, amelyek a munkaerőpiac és az elérhető szolgáltatások szempontjából jó paraméterekkel rendelkeznek. A bérlőknek a beköltözéskor nem kell kauciót letenniük, a bérleti díj pedig az első évben mindössze 10 ezer forint, amely ugyan évről évre fokozatosan növekszik, de még a program végén, az ötödik évben is sokkal kedvezőbb, mint a piaci bérleti díjak.

Kiss Vivien Viktória, nyertes pályázónk

Ezzel párhuzamosan minden bérlő felé elvárás, hogy lakás-előtakarékossági szerződést kössön. Az így megtakarított összegből, illetve az otthonteremtési támogatásból már összegyűlhet egy kisebb kezdőtőke, amelyből a bérlők, ha szeretnék, három év után akár meg is vásárolhatják az addig bérelt ingatlant. Bónuszként az MR Közösségi Lakásalap a vételárba az addig befizetett bérleti díjak 20 százalékát beszámítja.

A Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Program első éve a terveknek megfelelően zárult, közel száz fiatalnak adva esélyt a reményteli jövőre. Az MR Közösségi Lakásalap ezúton is köszöni a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek és szociális munkásoknak a pályázat lebonyolításában nyújtott segítségüket.

The post Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Program: az idén közel száz fiatal költözhetett felújított bérlakásba rendkívül kedvezményes feltételekkel appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

A két és fél éves Benett kedvence most épp a sárga kamion, hazaérve azonnal tologatni kezdi a nagyszobában. A sarokban, egy kisasztalon csillogó szemű plüssállatok üldögélnek katonás rendben, Benett többi játéka egyelőre még zsákokban van. Egy másik sarokban, a parkettán szépen összehajtogatott ruhák sorakoznak. Varga Arnold mindössze két hete költözött be a párjával és a kisfiával az MR Közösségi Lakásalap frissen felújított, másfél szobás tatabányai bérlakásába; minden ingóságuk egy hűtő, egy porszívó, egy kihúzható kanapé és egy régi televízió. „Komolyan mondom, ez itt nekünk egy palota” – mutat körbe büszkén a családfő. Hosszú út vezetett idáig.

16 év, 9 hónap és 8 nap – ennyi időt töltött Arnold gyermekvédelmi gondoskodásban. Alig múlt egyéves, amikor beadták őt a letenyei csecsemőotthonba, a szüleiről semmilyen emléke nem maradt. A gyermekkorát előbb nevelőszülőknél, majd egy nagykanizsai lakásotthonban töltötte, innen lépett ki a nagybetűs életbe, amikor betöltötte a tizennyolcat. A felnőtt élettel együtt járó kihívások felkészületlenül érték, a gyermekvédelemtől kapott kicsi kezdőtőkéje hamar elfogyott, és nagyon szégyellte, hogy a munkahelyére egy idő után már hajléktalanszállóról kellett bejárnia. A megoldást végül egy álláshirdetés jelentette: egy osztrák kisváros kínai éttermébe mosogatót kerestek. Habár itt heti hat napot kellett dolgozni, a munka mellé szállás és teljes ellátás is járt. Arnold némi töprengés után nekivágott az ismeretlennek.

A mindennapok kihívásait egy Facebookon megismert lány, Brigitta segített neki átvészelni, aki maga is nehéz élethelyzetben volt, bántalmazó kapcsolatból próbált menekülni. Egy évig szinte minden nap beszélgettek egymással, mire sor került az első személyes találkozásra. Amikor Arnold leszállt a vonatról Tatabányán, a lány szülővárosában, és először pillantotta meg Brigit teljes valójában, elállt a szava. Attól fogva, hacsak tehette, hazalátogatott pár napra Magyarországra, és lehetőségeihez mérten anyagilag is támogatta lányt. Akkor döntötte el, hogy végleg hazaköltözik, amikor 2023-ban megszületett a kisfiuk, Benett. Az első közös karácsonyukat a családok átmeneti otthonában ünnepelték. Meghitt pillanatként emlékeznek vissza rá, amikor együtt énekelték a „Mennyből az angyal”-t az intézmény karácsonyfája alatt a többi jobb sorsra érdemes szülővel és gyerekkel.

Arnold Tatabányán egy szelektív hulladék újrahasznosításával foglalkozó cégnél talált állást. Hiába túlórázott, amennyit csak lehetett, a fizetéséből csak egy kicsi, komfort nélküli faház bérleti díjára futotta Tatabánya peremén, ahová sem az áram, sem a víz nem volt bevezetve, a férfinek így a közeli kútról húszliteres kannákban kellett hazacipelnie a vizet. A kertben esténként vaddisznók túrtak, a patkányokat egy macska igyekezett távol tartani a háztól több-kevesebb sikerrel, félni azonban mégsem az állatoktól, inkább az emberektől kellett. A házikót a rossz hírű környéken nem volt tanácsos egy-két óránál hosszabb időre felügyelet nélkül hagyni, mert az üres épületeket hamar megtalálták a betörők, akik időnként még a házat is felgyújtották maguk után. Brigi sokat sírt ebben az időben, félt egyedül maradni a házban, amikor Arnoldnak munkába kellett mennie, és bármilyen későn is ért haza az éjszakai műszakból, mindig ébren várta őt. Egy pillanatra sem merte lehunyni a szemét a kisbabája mellett.

Az áldatlan körülményeket megelégelve Arnold a Máltai Szeretetszolgálat helyi Jelenlét Pontján kért segítséget. Itt ajánlották a figyelmébe az MR Közösségi Lakásalap Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Programját, és a hivatalos papírok beszerzésében, a pályázat benyújtásában is segítettek neki. A család november végén költözhetett be az MR Közösségi Lakásalap másfél szobás, frissen felújított bérlakásába Tatabánya központjában, ahol mindent körbeleng a tisztaság illata. Érkeznek a bútorok is: a Máltai Szeretetszolgálat tányérokat, evőeszközöket, székeket és egy heverőt hoz a családnak, remélhetőleg szekrény is kerül hamarosan. A kisebb szoba Benetté lesz majd, Brigi azt tervezi, kékre festi a kisfiúnak, a festékesvödör és az ecset már ott vár a sarokban.

A család életében ezzel egy új, reményteljes időszak kezdődik, ahol már nem a túlélés, hanem a fejlődés van a középpontban. Mivel a lakás bérleti díja rendkívül kedvező – az első évben mindössze 10 ezer forint havonta, és később is jelentősen a piaci ár alatt marad -, illetve az MR Közössági Lakásalappal való megállapodás értelmében kötelező lakás-előtakarékossági szerződést kötniük, a családnak minden lehetősége adott egy kisebb kezdőtőke megspórolására. Ebből a harmadik év után, ha szeretnék, akár meg is vásárolhatják majd az ingatlant az MR Közösségi Lakásalaptól.

Arnold most azon van, hogy a szemétválogatás helyett új, jobban fizető állást találjon, a szabadidejében pedig nagy örömmel tologatja Benett-tel a parkettán a kisautókat. A kisfiú rövidesen óvodás lesz, így Brigi is tervezi, hogy munkába áll. A rendezett lakhatási viszonyoknak köszönhetően talán Brigi korábbi kapcsolatából származó gyermekét, Benett féltestvérét is sikerül majd magukhoz venniük.

Ők az egyik abból a közel száz családból, akik az idén a Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Programnak köszönhetően esélyt kaptak egy jobb életre. Kívánjuk, hogy mindannyian valóra válthassák terveiket 2026-ban!

The post Kültelki viskóból belvárosi lakásba – karácsonyi történet reményről és újrakezdésről appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

Benedek különleges kisfiú. Még csak 10 éves, de jobban beszél angolul, mint magyarul – az idegen nyelvet autodidakta módon, mesenézés közben sajátította el. Ismeri a világ összes országának zászlóját, és szívesen el is készíti őket hurkapálcából és szalvétából. Imádja a buszos videókat, ahol a sofőr szemszögéből figyelheti az utat.

Benedek más tekintetben is különleges. Nagyon fontos számára a kiszámíthatóság, a változatlan napirend, és könnyen kibillenti őt az egyensúlyából akár egy olyan apróság is, hogy reggel, iskolába menet lekési a metrót. llyenkor előfordul, hogy dührohamot kap, mire az utasok rosszallóan néznek rá, sőt, van, aki oda is szól: „neveletlen hülyegyerek”. Benedek hiába visel kitűzőt a táskáján: „autista vagyok”, az emberek bántó megjegyzései sokszor így sem kerülik el.

A kisfiút kéthónapos korában elhagyták a szülei, azóta a nagyszüleivel és a nagynénjével, Líviával él Budapest 7. kerületében, rendkívül szerény körülmények között. Már kisbabaként is egyértelmű volt, hogy más, mint a többiek: alig aludt, sokat és vigasztalhatatlanul sírt, az ölelést, ringatást nem tűrte, kerülte a szemkontaktust. Későn tanult meg beszélni, addig, ha nem tetszett neki valami, csípett, harapott. A szobatisztaságra is nehéz volt rászoktatni – habár ebben az is közrejátszott, hogy a lakás nem volt komfortos, Benedek pedig sokszor félt kimenni a sötét, hideg udvarra, a lakók által közösen használt mellékhelyiségbe, amely telente ráadásul gyakran be is fagyott.

Azt, hogy ha kisebb-nagyobb döccenőkkel is, de mára sikerült beilleszkednie a társadalomba, a nagynénjének, Líviának köszönheti. Az asszony óriási szeretettel, türelemmel és empátiával neveli őt, és a lehetőségeihez mérten mindent igyekszik megadni neki. Lívia, aki bölcsődei dajkaként dolgozik, munka után rögtön siet haza – Benedek minden pillanatot számon tart, amit nem vele tölt, és nagyon nyugtalan lesz, ha a nagynénje, akit Anyának szólít, akár csak pár percet késik. Minden napjuk szigorú beosztás szerint, pontosan ugyanúgy zajlik, mert Benedek számára ez jelenti a biztonságot. Lívia nem várja, hogy az előttük tornyosuló kihívások miatt hősként tekintsenek rájuk, csak annyit szeretne, hogy mások teljes értékű emberként kezeljék őket. Csupán empátiára, elfogadásra és esélyegyenlőségre vágyik.

„Együttműködésben a sikerért – referensünk segít a dokumentumok áttekintésében”

A kis család élete most fordulóponthoz érkezett: Lívia sikeresen pályázott az MR Közösségi Lakásalap fogyatékossággal élő embereknek kiírt TÉR bérlakáspályázatán, így a kisfiúval hamarosan beköltözhetnek egy 60 négyzetméteres, összkomfortos, szépen felújított budapesti lakásba, ráadásul a piaci bérleti díjaknál lényegesen kedvezőbb áron. Amikor Benedek először nézte meg az új lakást, és tudatosult benne, hogy lesz saját WC-jük és fürdőszobájuk, azt kérdezte: „Anya, ma este már itt alszunk?”

Szeretettel köszöntjük Benedeket és valamennyi fogyatékossággal élő bérlőnket december 3-án, a Fogyatékossággal Élő Emberek Világnapján, és büszkék vagyunk rá, hogy az esélyegyenlőség jegyében méltó lakhatási körülményeket biztosíthatunk a számukra. 2026-ban továbbra is azon dolgozunk, hogy a sérülékeny társadalmi csoportok számára hosszú távon fenntartható lakhatási megoldásokat kínáljunk!

The post „Teljes értékű emberek vagyunk, csak elfogadásra és esélyegyenlőségre van szükségünk” – Benedek és Lívia története appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..

Stabil jövedelem, mégis lehetetlen helyzet

Az édesapa stabil és jól fizető munkát végzett – jelenleg gyárban dolgozik, korábban az építőiparban volt tapasztalt szakember. Megfelelő jövedelemmel rendelkezett, így a család anyagi helyzete garantálta volna a bérleti díj fizetését. Ennek ellenére az albérletkeresés során folyamatosan falakba ütköztek.

A helyzetüket nehezítette, hogy az egyik kisfiuk autizmussal él, emiatt speciális ellátást és figyelmet igényel, viselkedési zavarokkal küzd, ami gyakran jár kihívást jelentő helyzetekkel. A bérbeadók szemében ez túl nagy kockázatot jelentett, féltek az esetleges károktól, a zavaró zajoktól vagy a szomszédok panaszaitól.

Volt olyan eset, hogy a bérbeadó az utolsó pillanatban, a kulcsátadásnál lépett vissza, mert a kisfiút a szeme láttára kapott el egy roham. Többször előfordult, hogy az édesapa hiába ajánlott többet a kért bérleti díjnál, a tulajdonos mégsem volt hajlandó kiadni nekik a lakást.

A fordulat: otthon, udvarral

Az öt fős család másfél éve húzódó, reménytelennek tűnő helyzetére végül az MR Közösségi Lakásalap talált megnyugtató megoldást: sikerült stabil, megfizethető lakhatást biztosítani a szervezet egyik nyíregyházi, három szobás, kertes bérleményében, ahol a gyerekeknek megfelelő tér áll a rendelkezésére a szabad játékhoz kint és bent egyaránt.

A költözés azonnal pozitív hatással volt az egész családra. A saját udvar, a tágas környezet oldotta bennük a feszültséget, ami az autizmussal élő kisfiú számára különösen nagy megkönnyebbülést jelentett. „A legnagyobb változás a beköltözés óta, hogy sokkal szabadabbak vagyunk mi is, és a gyerekek is. Biztonságot ad nekünk a ház, a fiúk tudnak játszani az udvaron” – mondta el az édesapa.

Lakatosék gyorsan megtalálták a helyüket az új lakóközösségben. Jó viszonyt ápolnak a szomszéddal is, aki tud a helyzetükről, és roppant megértő. Ez az elfogadó hozzáállás segített nekik új erőre kapni, és elhinni, hogy végre valódi otthonra leltek.

A holnap tervezése

A kilátástalan helyzetből való kiút egyik legszebb jele, hogy a családfő gondolatai a túlélésről a jövő építésére terelődtek át. „Nem azon gondolkodom, mi lesz holnap, hanem hogy a ház melyik részét csinosítgassuk a sógorommal” – mondja. A stabilitás megteremtette azt a lelki békét, amely lehetővé teszi, hogy az ember ne csak a jelennel, hanem a holnappal is foglalkozhasson.

A család kitartását és hitét az édesapa szavai fejezik ki a legszebben, üzenve mindazoknak, akik hasonló nehézségekkel küzdenek: „A remény hal meg utoljára. Mi mindig ezt mondtuk egymásnak. És amikor azt hittük, innen már nem lehet felállni, akkor is sikerült.”

Az egyik legőszintébb nézőpont – a képet a sajátos nevelési igényű kisfiú készítette kameránkkal

The post Tető alatt: egy háromgyerekes család küzdelme az előítéletekkel a lakhatásért appeared first on MR Közösségi Lakásalap Nkft..