Emberi hang és pénzügyi segítség – látogatás egy arlói konyhában

– Nem tudják, mi baja van. Járunk vele vizsgálatról vizsgálatra, de nem tudják megmondani. Nem nő rendesen, és nem mozog úgy, mint a korabeliek – mondja az édesanya a legkisebb gyerekéről annál az arlói családnál, ahova a Magyar Református Szeretetszolgálat adósmentoráló programjában is dolgozó Bakos Zsuzsannával érkeztünk. Ez a háztartás egyike azoknak, ahol a szeretetszolgálat munkatársai tanácsadóként segítenek az adósságok rendezésében, az anyagi helyzet stabilizálásában.

Arló az ország egyik legszegényebb települése, ahol magas a munkanélküliség, és akik dolgoznak, azok közül is sokan közmunkások, vagy alkalmi munkából keresik meg a napi betevőt. A település két nagyobb szegregátuma a Csahó és a Kisfalu. Ez utóbbiba látogatunk el egy családhoz, amely a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) segítségét kérte anyagi helyzete rendezéséhez.

A kis konyhában öten várnak ránk: a nagymama, a menye és a három kis unoka. A férfiak munkában vannak: a nagyapa itt Arlón, az apa viszont egész héten távol van, az ország másik felében, egy építkezésen dolgozik. Épp akkor telefonál, amikor ott vagyunk, és megtudjuk, hogy még az általuk használt szerszámok árát is levonták a bérükből. Mindketten alkalmi munkát végeznek, amelynek az az előnye, hogy hetente kapnak fizetést.

Bakos Zsuzsanna emlékeztet minket, hogy ezért is nem olyan egyszerű lemondani a heti fizetésről egy bejelentett munkahelyért cserébe, ahol havonta egyszer van fizetés, ezért előtte félre kell tenni valamennyi pénzt. Ugyanakkor az alkalmi munka egyáltalán nem biztos, bármikor lemondhatja a megbízó, például kültéri munkáknál rossz idő esetén. Ha pedig lebetegszik a dolgozó, akkor nincsen se fizetés, se táppénz. Amelyik családnál csak lehet, az MRSZ azért igyekszik legalább az egyik családtagot egy bejelentett, biztos fizetést adó álláshoz juttatni, de ehhez sokaknál a felfogáson is változtatni kell, és még ha ez sikerül is, lehet, hogy nem kapnak munkát.

Tovább olvasom