A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat állami segítséggel létrehozott MR Közösségi Lakásalap több mint 200 felújított lakást adott át új ügyfeleknek az elmúlt két és fél évben.

Jelenleg ez a nonprofit vállalkozás viszi az ország egyik legnagyobb és országos lefedettséggel is rendelkező bérlakásprogramját: 6000 ingatlannal, 3800 bérlővel és családtagokkal kiegészülve 15 ezer ember él a lakásaikban.

A cég kétféle ügyélkört célzott meg:

  • a stabil, de alacsony bevétellel rendelkező szociális munkásokat, egészségügyben, közoktatásban, rendvédelemben dolgozókat vagy kisnyugdíjasokat
  • illetve az elesettebb, krízishelyzetben lévő embereket, családokat különösen volt állami gondozottakat, menekült vagy hajléktalanságban élő embereket.

Utóbbi csoportot a helyi intézményrendszeren keresztül próbálják elérni például munkaügyi központok, iskolák, óvodák és gyerekvédelmi szolgálatok segítségével – mondta lapunknak Lutár Balázs és Major Gábor, az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. két ügyvezetője.

Országos szinten az elmúlt tizennégy évben a kormány elsősorban a saját ingatlanhoz jutást támogatta a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) különböző verzióival, a babahitellel, valamint a jelzáloghitel egy részének az elengedésével. A növekvő támogatások hatására nőttek a lakásépítéshez, felújításhoz köthető szolgáltatások árai.

E támogatásokhoz és kedvezményes hitelekhez képest eltörpül az MR Lakásalap 8 milliárdja, amit az elmúlt két évben kaptak. Ebben a modellben egy szervezethez tartozik az országos lakásállomány fenntartása, a lakások kiközvetítése és a sérülőkény társadalmi csoportok mentorálása, támogatása egyaránt.

Főleg állami segítséggel a kínálati oldalon kapcsolódott be az ingatlanpiacba a lakásalap, mivel nonprofit szervezetként képes a piaci ár alatt is lakásokat kiadni. A piaci ár 60-70 százalékát kérik el ügyfelektől, átlagosan 90 ezer forintot – mondta Lutár Balázs. Minden évben az inflációval emelik a bérleti díjat. Major Gábor szerint ,,nem vagyunk ugyan karitatív szervezet, de erős a cég a szociális karaktere”.

A lakásállományuk igen széttagolt és nagyon vegyes minőségű. A cél az, hogy az üres ingatlanok hasznosuljanak: felújítás útján vagy úgy, hogy az eladják és a bevételből lakhatásra alkalmas ingatlanokat vásárolnak. Eddig 24 új lakást szereztek be, és jelenleg 587 lakást, illetve családi házat kínálnak eladásra.

Az ingatlanállományukat az állami fenntartású Nemzeti Eszközkezelőtől (NET) 2022-ben kapták ingyen. A 6400 lakásból 3900-ban azok a devizahiteles családok laktak, amelyek nem tudták igénybe venni az addigi állami segítséget az ingatlan visszavásárlására. A lakásportfólió átvétele önkéntes alapon történt.

Major szerint az állam 2018 végén lezárta a NET Programot, mint kríziskezelő programot és így egyértelmű lett, hogy a bérelt ingatlanállomány immár egy hosszú távú szociális lakásprogram, amellyel az állam nem akart saját hatáskörben foglalkozni. Véleménye szerint a lakott ingatlanok bérlőiről látszik, hogy azért nem tudtak élni a visszavásárlási lehetőségről, mert valamilyen sérülékenységgel rendelkeznek (alacsony nyugdíj, beteg gyerek, otthonápolásra szoruló idős hozzátartozó vagy adósság).

Lutár Balázs felidézte, hogy egy vidéki fogyatékos kislánynak és az anyukájának tudtak egy vidéki nagyvárosban lakást adniuk, ahol fejlesztő szakember is helyben vált elérhetővé, így anyagi kérdések mellett, mobilitásban és időmenedzsmentben is segítettek a családnak.

Major Gábor elmondta, hogy emlékszik egy fedél nélküli párra, akik egy öreg, piros Opelben laktak Óbudán, és sok esetben egy-egy kedves benzinkutason múlott, hogy meleg kávéhoz jutottak vagy kulturált mellékhelyiséget használhattak.

Nekik is gyorsított ütemben segítettek, és még ma is az MR Lakásalap egyik ingatlanjában élnek. Olyan esetet jóval kevesebbet említettek, amikor tovább léptek a bérlők és nem szorultak rá többet a Lakásalap segítségére.

,,Tudunk egy fiatal dolgozó párról, hogy a kezdeti kedvezményes lakhatásnak és az állami hiteleknek köszönhetően sikerült saját ingatlant szerezniük” – idézet fel egy jó példát Sass Gyula Levente az MR Lakásalap kommunikációért felelős vezetője. Major Gábor szerint a ,,bérlakás nem feltétlen a végállomás”, és ezért jellemzően 1-2 évre kötnek bérleti szerződéseket, azonban csak kevesen tudtak visszalépni a piaci lakhatás körülményei közé.

Legújabb programtervük Lakásangyal munkanéven fut, aminek az a célja, hogy közbeszerzési és hosszabb adminisztrációs folyamatok helyett, egy-egy rossz állapotú ingatlan felújításába bevonják a helyi közösségeket és vállalkozásokat, és így még gyorsabban segítsenek rászorulóknak, akár 5 hónappal lerövidítsék a beköltözés idejét.

Megnézem az eredeti cikket

Vissza a hírekhez